Csajoktól hallani, hogy nem hajlandóak megcsókolni a pasijukat, miután az sört ivott. Mert büdös a szája. Ezért szegény pasik nem is nagyon mernek inni nőjük jelenlétében. Na, ezt nem fogom sohasem megérteni, mert én imádom a sört. A gombát is imádom (*kacsint*), és mivel a kedvenc söröm is gombáknak köszönhetem, ideje felhívnom a figyelmet rájuk.

Mosogatni, takarítani kimondottan utálok, s így gyakran előfordul, hogy kávét, narancslevet vagy effélét hetekig a konyhapulton felejtek. Ilyenkor szép fehér vagy zöldes penészréteg jelenik meg a folyadék felszínén, s a matéria szép lassan erjed. Nem minden gomba úszik azonban a vízen, van amelyik alámerül, s a kezdetekben csak ilyen gombákkal erjesztették a sört.

Ezeket felsőerjesztésű söröknek (top-fermented) nevezik, mivel a gomba a felszínen marad, és ott végzi áldásos tevékenységét. Az egyik legismertebb ilyen sör az Ale, a kedvencem pedig az India Pale Ale.

A fejlődést és ezzel együtt az alkoholizmust azonban nem lehetett megállítani. Pilsen városában (ma: Plzeň) 1842-ben megszületett a Pilsner Urquell őse, az első lager sör, amit már alsóerjesztésű (bottom-fermented) élesztőgombával erjesztettek. Ez a gomba lesüllyed a tartály aljára és ott erjeszt tovább. Amikor a rohadó narancslevemre nézek, mindig ez jut az eszembe: Erjedésből is sarjadhatnak nagyszerű dolgok. Szóval ezek a gombák egészen máshogy dolgoztak és más ízű lett a sör is. Ma már a legtöbb bolti sör lager, vagyis a Pilsner leszármazottja.

Miután kiöntöm penészes tetejű narancslevet, néha látok az alján is penészcsomókat, és ez a sörgyártásban is előfordulhat. Ha mindkét fajta gombát felhasználják, hibrid sörökről beszélünk.

Hibrid erjesztéssel készülnek a búzasörök például. De bármit készíthetünk bármilyen erjesztéssel, aki nem hiszi, nézzen szét a konyhámban. Legközelebb a komlózásról lesz szó.